Sok helyen olvastam, hogy a lényeg a magabiztosság, nyugalom és a higgadt érthető beszéd, mikor odamegy az ember a csajokhoz. Erre jó gyakorolás a szociális szabadság fejlesztése, mégpedig lépcsőnként növelve az adagokat. Mit is jelent ez?

Első körben csak odamész megkérdezni emberekhez, hogy pl. mennyi az idő. Ez jó, mert azt hiszik hogy tényleg arra vagy kíváncsi és nem fognak elhajtani vagy bolondnak nézni.
Aztán következő lépés, hogy idegeneknek odaköszönsz, és mondjuk kézzel is odamutatsz egy okés jelet (hüvelykujj felfelé) vagy integetsz is nekik.
Ezután jöhet az, hogy szintén köszönés, odamenés és megkérdezni, milyen napjuk van.

Ha már ez is megy mint a karikacsapás, akkor lehet ilyen dilisebb kérdésekkel odamenni, hogy pl. mennyi 2x2? ehhez már kell egy kis arc, mert tuti hülyének néz bárki akitől ilyet kérdezel :)

Látszik, hogy ezekhez a feladatokhoz egyre több bátorság kell, szép sorban lehet haladni a létrán felfelé. Természetesen ezeket a gyakorlatokat bárkin lehet tesztelni, korra és nemre való tekintet nélkül, tehát nem csak fiatal, csinos csajokon. Nos ennyit dióhéjban a szoc. szabadság gyakorlásáról.

A héten elhatároztam, hogy minden nap 5 nőt megszólítok. Hát természetesen én vagyok saját magam nagy ellensége, ugyanis ezt az elhatározást csak hétfőn sikerült betartani. Azóta semmi.. Nem vagyok túl jókedvű mostanában, volt1-2 csaj ugye akiknek a száma megvan de velük sem úgy alakultak a dolgok ahogy szerettem volna. Szóval azt hiszem nem könnyű időszak ez a hét nekem, mérges is vagyok magamra a be nem tartott dolgok miatt is, azaz hogy csak hétfőn szólítottam meg lányokat.

Azért leírom a hétfői tapasztalatokat. Bevásárló központba be kellett ugranom ajándékot venni egy ismerősömnek. Persze sejtettem merre kapok olyat amilyet szeretnék, de azért néhány csajt megállítottam és megkérdeztem. 4 csaj egész rendes volt és vagy mondta hogy sajna nem tudja, vagy pedig mondták konkrétan, hogy erre meg arra biztos lesz olyan amit szeretnék. Nem is beszélgettem ezen kívül egyikkel sem semmit, csak az odamenés gyakorlására koncentráltam. Egy csaj viszont érdekes volt.. Jött szemben a folyosón és és is elindultam felé, majd mikor elé értem, kérdeztem, hogy bocsi, nem tudod véletlen, hogy... Erre egy flegma "honnan tudjam" volt a válasza és ment is tovább. Pedig nem volt jó csaj egyáltalán :) Nem tudom mitől volt így elszállva?

Aztán hazafelé a buszon sokan voltunk és pont mellettem állt egy csaj nekem háttal. Hátulról jól nézett ki, szoknyában volt, nem volt túl rövid a szoknya, de a szép lábai azért látszottak. Jó alakja volt, szép haja, szóval kívánatos volt eléggé :) Nézegettem egy darabig, ő ugye nem látott engem, mert háttal állt. Aztán megkérdeztem, hogy ez a busz megáll-e xy megállóban, mert ugyanis gyorsjárat volt. Mondta hogy igen, aztán már nem tudom mit mondtam, vagy kérdeztem, de végül is elkezdtünk beszélgetni. Semmi extra dolgok csak hogy jó meleg van meg merre megy, stb.. Persze közbe szembe fordult velem és vicceskedtünk is, mosolygott ő is, szimpi csaj volt. Aztán jött a megállóm és leszálltam, nagy mosollyal az arcunkon elköszöntünk egymástól, és persze megköszöntem az útbaigazítást :) Ha tovább megyek és többet beszélgetünk, lehet megadott volna  valami elérhetőséget, de nem bánom hogy így alakult, most csak gyakorlás, gyakorlás..

Azóta semmi, nem tudom holnap milyen kedvemben leszek, de valahogy ezen kellene változtatnom, hogy ne kedv függő legyen a dolog.. :(

Na majd kitalálok valamit ez ellen! Üdv.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.