ADA - héber eredetű, jelentése: felékesített, szép

A következő történet 1-2 hónapja történt meg velem. Az eddigiektől eltérően jelen időben írom le a dolgokat, mert most ilyen kedvem van :)

Bp.-i szórakozóhely, még szinte be sem indult a buli, mindenki piál még, csak kevesen táncolnak.
Mi is mielőtt nekilendülünk, kikérünk még 1 kört.
Én maradok a fal melletti a padokon, ahol ülünk. Haverjaim közül ketten elmennek az italokért. Az egyik haverom mellett aki most elment, ül 2 csaj.
Látszik rajtuk, hogy nem kis 17éves libák. Én arrébb csúszok a haver helyére, hogy a csaj mellett legyek.
Rám is néz pont, ahogy észreveszi a szeme sarkából a mozgást. Megszólítom, már nem emlékszem mit mondok neki, valami lényegtelen hülyeséget. Megkérdezem hogy hívják, válaszul azt kapom: Ada.

Kiderítem, hogy azért vannak itt, mert a barátnője most diplomázott le és ezt ünneplik. Már megittak néhány koktélt mindketten, egészen jó a hangulatuk, sőt már mintha közel is lennének a határhoz, ahonnan már részegnek számít az ember, ez persze engem cseppet sem zavar.
Ada már dolgozik egyébként, valami pénzügyi/közgazdasági jómunkásember.
Beszélgetünk erről - arról és egyszer csak megkérdezi hogy hány éves vagyok. Mondom neki az igazat, de ő nem hiszi el. Nézek rá őszintén, és erősködöm, hogy nem hazudok, de ő akkor sem hisz nekem, sőt azt mondja, hogy mutassam meg neki a személyimet..
Persze nemet mondok, nem vagyok hülye.. feleségül ne vegyem? - gondolom magamban.
Én visszakérdezek: és te hány éves vagy? A válasz: 32
Na ezt meg én nem hiszem el :) Mondom is neki, hogy tuti kamu, ne nézzen hülyének.
De ő váltig állítja, hogy tényleg annyi, és megkérdezi hogy: miért, te mennyinek nézel engem? Hmm erős gondolkodásba esem, lassan végignézem a testét, ő közben figyel engem. A hasánál és melleinél kicsit elidőzök, majd belenézek a szemébe és végül kibököm: max 26-27. Kíváncsian várom mit mond. Nos hirtelen egy elég obszcén és indulatos válasz hagyja el a száját:

- Micsoda? Még csak 23 vagyok bazdmeg. Menj a picsába!
- ??? WTF ??? , gondolom én
- Hülye fasz! Na húzzunk innen - szól oda a barátnőjének, felállnak és elmennek...

 Nos ennyi volt a nagy ismerkedés, még mindig nem térek magamhoz, haverjaim már nézik hogy mégis mivan? Bár mellettem ülnek a padon libasorban, de ugye a nagy hangzavartól nem hallották hogy mit beszéltem a csajjal. Szépen elkezdek röhögni és elmesélem nekik a történetet, vagyis a végét. Hát így még nem szívatott be senki :) Ők is röhögnek mint a bolondok, meg van alapozva az este hangulata azt hiszem. Azt mindenesetre megfogadom, hogy ezentúl akárki is kérdezi hogy hány évesnek nézem, 18-at fogok mondani, még ha 40 éves is :)

De itt még a történet nem ér véget, ugyanis mikor elmegyünk táncolni, akkor egyszer csak meglátom a 2 csajt a tömegben. Odamegyek, bár nem akarok semmit tőlük ezek után, csak néhány szót váltani, de egyből hátat is fordítanak. Sőt Ada odamegy a fal mellett ácsorgó sráchoz és átkarolja, mintha együtt lennének. Pedig mondta még mikor beszélgettünk, hogy csak ketten jöttek le és nincs barátjuk sem. Érdekes.. Én erre odamegyek a sráchoz, és csak annyit mondok neki, hogy sok sikert, legyen szép estéd :) és otthagyom őket, mert igazából kurvára nem érdekelnek :D Ott táncolok tovább a haverokkal és látom 5 perc múlva, hogy már csókolóznak. Nyilván azóta az incidens óta még pár koktélt megittak, mert már kimondottan részegnek látszanak. Telik az idő, nem is figyelem őket, meg mászkálunk inni, wc-re, stb... egyszer csak azt látom, hogy közeledik Ada barátnője, egy néger sráccal jön, aki követi és a derekát fogja hátulról. Aztán nem messze tőlünk megállnak és elkezdenek táncolni, de úgy, hogy már majdnem megdugják egymást a tánctéren. Na mondom fasza, színvonal megvan. Aztán jön Ada és ő is beszáll egy kicsit a táncba, de aztán megy is tovább valamerre. Nem tudom az előző ürgét akit felszedett, hol hagyta, engem nem érdekel és különben is nyomulok közben más csajokra. Ott táncol kettő mellettem, én is denszelek ezerrel és megszólítom az egyiket. Beszélgetünk is kicsit, próbálom hátát, kezét megérinteni, megfogni, beszélgetés közben megy is. De végül nem akar táncolni, mert állítólag itt vannak a barátjaik is és figyelnek, csak ők nem szeretnek táncolni. Hmm érdekes, mondom nekik: akkor sajnállak titeket. Még beszélgetünk kicsit de hagyom őket, mert ki tudja mi az igazság, nem akarok 2 lila foltot a szemem alá..

Megyek tovább, táncolgatok és egészen jól elvagyok. Egyszer csak jön be 2 csaj a tömegbe és mellettünk megállnak és elkezdenek táncolni. Hejj mondom ez biztos jelent valamit és nézegetem őket. Egész jól táncolnak és pár perc után már kezdenek kcsit vadabbul táncolni, fenék jobban kinyom, egymást megsimizik néha, stb... Na gondolom magamban ezek tuti akarnak egy kis hancúrt és beállok óvatosan az egyik mögé és felveszem a ritmusát, mozgását, úgy hogy éppencsak hozzáérjek néha. Már nagyjából egyszerre mozgunk és én elkezdek közeledni jobban, hogy hozzá is érjek rendesen. Táncolnak tovább nem zavarja hogy már rajta vagyok hátulról. Szépen elkezdem a karját simogatni, erre sem reagál. Jön egy csípőmozgatós rész, ott is együtt mozgunk, eléggé izgató, de kicsit furán mozog néha, ezért kiesek a ritmusból.

Gondolkodom hogy kellene kicsit kommunikálni is, így odahajolok a füléhez és megkérdezem hogy hívják. Erre megint olyan választ kapok, amire nem számítottam: van barátnőm. Én megint WTF állapotba kerülök és csak visszakérdezni tudok, hogy miii? Erre ismétli és mutat a kezével a barátnőjére: bocsi de van barátnőm. Na fasza mondom, tuti kamu megint, de már nem is érdekel, csak nevetek egyet és kérdezem: mióta vagytok együtt? Jön a válasz: 3 éve. Aha biztos! És el is megy a jó kedvem, kimondottan ideges leszek. Miért nem lehet valami hihetőbb indokkal elküldeni, lerázni? Ennyire hülyének nézek ki?? Szerintem kurvára nem nézek ki hülyének! Persze ott a lehetőség, hogy igazat mondott, de én kételkedem... Szóval el is megy a kedvem mindentől, egy újabb sikertelen este, jó néhány próbálkozással :( Mérgesen és szomorúan elindulok hazafelé.

Út közben az éjszakai buszon látok egy csinos, aranyos csajt, szívesen megismerném, de tököm kivan mindennel, és ráadásul ezek után nem is merek most odamenni, úgy érzem mindenki minket figyelne és ha beégek rajtam röhögnének.. Mikor leszáll a csaj, gondolkodom hogy én is leszállok és megszólítom, elkísérem egy darabon és beszélgetek vele. De valahogy nem tudok megmozdulni. A félelmem, a negatív hangulatom, gondolataim erősebbek. Túl sokat gondolkodtam már, hogy hogyan kellene megszólítani, vajon hogy reagálna... Már csöng a busz ajtaja, utolsó utáni lehetőség, de nem moccanok. Az ajtó becsukódik és a jó öreg Ikarus hangosan zúgva indul tovább az éjszakában, a lány egyre csak távolabb. Elcsesztem, ezt is elcsesztem, sőt meg sem próbáltam! Csalódottságot, szomorúságot és dühöt érzek ismét, mint már oly sokszor az életben. Alig várom hogy hazaérjek és minél hamarabb elaludjak. Holnapra talán elmúlik...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.