Na mi van pajtik, azt hittétek hogy elvesztem? Dehoooogy!
Engem az ufók sem vinnének el, mert őket is megkúrnám szárazon seggbe :D és ezt ők sem akarhatják!

Na viccet félretéve, itt vagyok és írok pár sort. De miről is? Nos nem beszámoló lesz ez a mai, hanem egy kis elmélkedés.

Volt már veled olyan, hogy másnapos voltál és teljesen szétcsúszva ugyan, de folyt belőled a hülyeség?
Velem volt már ilyen nem 1x, és olyankor sokkal lazább voltam, 100% magamat adtam, a teljesen igazi énemet.
Persze mindig magam adom, legalábbis én úgy érzem, de azért egy minimális részben mindig próbál az ember mondjuk viccesebbnek vagy menőbbnek vagy akár komolyabbnak tűnni, hogy megfeleljen az adott szituációnak. Most ez lehet hülyeségnek tűnik, de az ember mindig alkalmazkodik egy kicsit, még ha észre sem veszi, ez belénk van kódolva és ez szükséges is a civilizációban/társadalomban való éléshez.

Mit is akarok ebből kihozni? Tovább megyek...

Volt már veled olyan, hogy mentél haza edzésről kurva fáradtan, mozogni is alig volt energiád, az agyadat meg a nap közbeni munka szívta le? Tehát mind szellemileg mind fizikailag fáradt voltál.
Nos velem is volt már ilyen, és ilyenkor is sokkal lazább vagyok és mondjuk úgy leszarom üzemmódba átmegyek.Tegnap este pl. edzés után még beugrottam a boltba, és akaratlanul, de olyan szöveget lenyomtam a kasszás csajnak, hogy fülig ért a szája. Dőlt belőlem a hülyeség. És nem azért, mert fel akartam szedni, hanem csak simán az épp felmerülő szitura reagáltam, de nem gondolkodtam rajta, csak jött magától.

És hoppppp, itt a lényeg. Jött magától, nem gondolkodtam. Nem agyaltam túl, hogy mit mondjak és hogyan. Nem gondolkodtam azon hogy vicceset mondjak vagy olyat amivel nem bántok meg senkit és az sem érdekelt, hogy hogyan reagál majd rá a kasszás csaj. Semmi ilyen faszsággal nem volt tömve a fejem. És ez a kulcs! Nem variáltam túl!

Sajnos az életben sok mindenki, sok mindent túlvariál, túlgondol. Tudom jól, mert én is ilyen vagyok általában.

Van egy mondás, vagy ha jobban tetszik bölcsesség:

"Azok az emberek, akik teljesen végiggondolnak mindent, mielőtt egyet lépnének, egész életüket fél lábon töltik."
Anthony de Mello

Jól hangzik ugye? Vagyis pont ellenkezőleg, ez nagyon is elszomorító...
Valahogy sokkal lazábbnak kellene lennem nekem is. Ha másnapos vagyok vagy pedig edzés után fáradtan megyek haza, olyankor laza vagyok, nem agyalok, már csak meg kellene találni a módját, hogy ez a normál hétköznapokon is így legyen. Csak ugye itt előjön a 22-es csapdája: most meg azon agyalok hogy hogyan legyek laza. Megint csak egy plusz felesleges gondolat a fejembe a többi sok felesleges mellé..
Szóval nem egyszerű a feladat, de nem szabad feladni, érdemes dolgozni rajta, biztos van egy jó megoldás :)

Mára ennyi, remélem sikerült felnyitni 1-2 szemet, és gondolkodásra késztetni 1-2 agyat.
Byby , egy rövid időre csak ;)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.