Hello,

mint írtam az előbbi posztban, most éppen olvasok és pedig az Attraction Code-ot. (továbbiakban AC)

Nekem nagyon tetszik. Nem rutinokat akar tanítani és megmondani milyen legyél, hogy sikeres legyél. Nem! Sőt pont azt mondja, hogy ezeknek a dolgoknak nincs értelme. Csakis az a lényeg, hogy a kereted rendben legyen, humoros és magabiztos legyél, de a saját személyiségedet, poénjaidat, gondolatmenetedet használva, ne pedig másét. Az AC szépen leírja lépésről lépésre, példán keresztül, hogy milyen hibákat követhetsz el ismerkedés közben és hogy azok miért nem jók, illetve hogyan javíts rajtuk, hogyan legyél laza és humoros. Az a lényeg, hogy megértsd, a mindset rendben legyen. Fejben legyél ott és akkor mindegy mi történik :) Maga a könyv is így kezdődik:

Tudjuk, hogy vannak férfiak akik eszméletlen jók a nőknél. Az is biztos, hogy ők eltérő technikákat, szövegeket, stílust használnak, mégis sikeresek. Mi következik ebből?
Az, hogy nem az öltözék, nem a szöveg, amit mondanak, és nem is a viselkedés ami sikeressé teszi őket a nőknél.
Hanem az amire a figyelmüket helyezik, azaz ahogyan gondolkodnak.

Na jó nem ragozom tovább, jöjjön az amiről a mai poszt szólni akar. A félelem. Csajozásnál pedig főleg a megközelítési félelemről / pánikról beszélünk. (szakzsargonban: AA) Ez így viccesen hangzik, de mikor ott állsz a buszon és 2 perce gondolkodsz, hogy hogyan szólítsd le a csajt és vajon mit fog reagálni, és csak egyre jobban parázol, akkor már nem olyan vicces :)

Erről így ír az AC:
Ha bárki be akarja neked beszélni, hogy mielőtt cselekszel, meg kell javítani magad vagy megszabadulni a félelmeidtől, akkor legyél szkeptikus. Nézz szembe félelmeiddel, tanuld meg a stresszt kezelni. Nincs csodaszer amivel eltüntethetnéd. És ezzel nincs semmi baj, ahogyan veled sem, csupán csak edzeni kell a figyelmed, hogy a helyes dolgokra koncentrálj, a célodra, és ne a félelmeid, aggodalmaid járjanak az eszedbe.
Találkoztam srácokkal, akik órákat töltöttek azzal, hogy kitaláljanak olyan módszereket, amikkel meg tudnak szabadulni a félelmeiktől. Legtöbbjük csak halasztotta a dolgot és új aggodalmaik lettek, újabb kifogásokat találtak és azt gondolták:  "Először meg kell javítanom magam, mielőtt kimegyek terepre."
Minél többet koncentrálsz a problémáidra, annál erősebb lesz a hatásuk.

Éééés igen, ez a gondolatmenet nagyon ismerős. Mégpedig egy filmből, amit nemrég láttam: A föld után (After Earth)
Ebben a filmben Will Smith magyarázza a fiának, hogy miért nem fél az embergyilkoló idegenektől:

"Futni mentem. Egyedül. Valamit kellett csinálnom.
Egy álcázott idegent (Ursa) találtam közvetlenül előttem.
A fegyverem után nyúltam. De az Ursa karma... átszúrta a vállam.
A következő dolog, amire emlékszem, hogy egy sziklán vagyunk.
Zuhantunk 30 métert lefelé, egyenesen a folyóba.
Ott volt velem. Azonban nem mozdult.
Rájöttem, hogy meg akar fojtani.
Azt hittem, meg fogok halni. Hihetetlen, hogy így kell meghalnom.
Látom, ahogy a vérem keveredik napfénnyel, és átragyog a vízben.
Gyönyörű látvány! És aztán minden lelassul...

Ekkor jöttem rá: A félelem nem valóságos!
Magunk teremtjük a félelmet.
Az egyetlen hely, ahol a félelem létezhet, gondolataink a jövőről.
Ő a képzeletünk egy terméke.
Ennek eredményeként, a félelem, jelenleg nem létezik...
és lehet, soha nem is létezett.
A félelem csak elmezavar.
Ne érts félre: a veszély nagyon is valóságos.
De a félelem egy választás."

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.